Back

A permetezés szabályai

II. rész

Az előző részben arról volt szó röviden, hogy hogyan készüljünk fel a permetezésre technikailag. Ebben a részben arról lesz szó, hogy a permetezés során milyen környezeti (biotikus és abiotikus) tényezőkre figyeljünk oda, hogy a kívánt hatást érjük el. Mire figyeljünk a permetezés rövid távú tervezésél, közvetlenül elindulás előtt és a kijuttatás során.

1. Hőmérséklet, csapadék hatása

A permetezés rövid távú tervezésénél rendkívül fontos az időjárás megfigyelése. Növényvédő szereket ugyanis, csak megfelelő időjárási körülmények között érdemes kijuttatni.  A növényvédő szerek szempontjából megfelelő hőmérsékletet a gyártó határozza meg, ami a növényvédő szerek címkéjén, valamint az engedélyokiratban is szerepel. Általánosságban elmondható, hogy a növényvédő szerek fagy esetén teljesen hatástalanok. Erre már a tárolás során is oda kell figyelni. Sok növényvédőszer bizonyos hőmérséklet fölött perzselő hatással van a kultúrára (néhány esetben ez már 25 oC felett is bekövetkezik). A permetezésnél szintén fontos szempont a csapadék. A preemergensen használt gyomirtószerek többségénél a gyomirtóhatás kifejtéséhez 2-3 héten belül csapadékra van szükség, hogy be tudjon mosódni a talajba. Amikor a növényvédő szereket azonban a lombfelületre juttatjuk ki, a hatáskifejtés vagy felszívódás érdekében néhány órányi csapadékmentességre van szükség. Éppen ezért érdemes informálódni a várható minimum hőmérsékletről, a csapadék mennyiségéről és annak valószínűségéről.

2. A szélsebesség hatása, az elsodródás veszélyei és megelőzése, csökkentése

A permetezés során a szélsebesség megfigyelése kiemelt jelentőségű, hiszen szorosan összefügg a permetlé elsodródással. Egyrészt környezeti szempontból, másészt a saját gazdasági érdekünkben is oda kell figyelni az elsodródás veszélyére. A növényvédőszerek véletlenszerű elsodródása a kezelt területről akkor jelentkezik, amikor a permetlé cseppek nem a célterületen rakódnak le. A permetlé elsodródás károsíthatja a permetezést végző személyeket és a környéken lévő embereket; illetve a környezetet (pl.: a felszíni vizek szennyeződhetnek, a halakra rendkívül káros hatásukat kifejtve). Az elsodródás veszélyezteti a szomszédos növénykultúrákat (ezzel gazdasági kárt okozva a szomszédos termelőnek, amiért kártérítési felelősséggel tartozunk), vagy akár a lakó- és közterületeket. A nagy mértékű elsodródás számunkra is gazdasági kárt jelent, hiszen a drága növényvédőszerek 15-40%-a is veszendőbe mehet. A permetlé elsodródás nagyban csökkenthető megfelelő technológiai eljárások alkalmazásával.

A permetezés környezetre gyakorolt káros hatását tehát az elsodródás veszélyeinek csökkentésével tudjuk szabályozni. Az elsodródásban az időjárási tényezők közül a szélsebességnek van a legfontosabb szerepe. A szélsebesség egy nap során folyamatosan változik ezért fontos, hogy a permetezést szélcsendes időben végezzük. Az elsodródás veszélyének megállapítása során figyelemmel kell lennünk a környező kultúrákra. Ha a szomszédos táblán a kijuttatni kívánt növényvédőszerre érzékeny kultúra vagy felszíni víz van, csak a legkedvezőbb időjárási körülmények esetén permetezzünk. Vagyis akkor, ha a szél az érzékeny terület felől fúj; ha a szél sebessége nem haladja meg a 2,5 m/s-ot; ha a levegő hőmérséklete nem haladja meg a 25 0C-t; és ha a páratartalom nem haladja meg a 50%-ot.

A permetlé elsodródását ezen kívül a permetezés más tényezői is befolyásolják: ezek egy része közvetlenül a gépkezelő munkájától, más része a permetezőgép műszaki paramétereitől függ. Az elsodródásra kis méretű cseppek hajlamosabbak. A 200 μm-es cseppek már viszonylag kisebb szélsebesség hatására is könnyen elsodródnak, míg a nagyobb cseppek elsodródásának kockázata alacsonyabb. Fontos megjegyezni, hogy a nagyobb cseppméret rontja a növény permetlével való borítottságát, ezért fontos, hogy a permetezés során mindig optimális cseppméretet válasszunk. Az elsodródásban fontos tényező még a permetezőgép haladási sebessége, valamint a szórókeret (így a fúvókák) távolsága a növénykultúrától. A szórókeret magasságát helyesen kell beállítani. Minél magasabbra emeljük a szórókeretet, annál nagyobb az elsodródás veszélye, viszont annál jobb a permetlével való lefedettség is. A szórókeretet maximum a vegetáció feletti 50 cm magasságban érdemes tartani, mivel a 75 cm magasra szerelt szórókeret esetén az elsodródás kockázata 50%-kal növekszik az 50 cm magasságban levőhöz képest, de természetesen ez függ az aktuális időjárástól, a cseppmérettől és más tényezőktől is.

Növényvédőszer kijuttatása szélcsendes időben szántóföldi permetezőgéppel (Fotó: Sári-Barnácz Fruzsina)

A növényvédőszeres kezelések során a permetlé elsodródásának csökkentése érdekében az adott szélsebesség mellett kijuttatható cseppméretet a 43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet szabályozza a következő képpen: “9. §(2) Növényvédő szeres permetezés 4 m/s szélsebességig, levegőrásegítéses kijuttatási vagy légbeszívásos permetcsepp-képzési technikával 6 m/s szélsebességig végezhető. Hideg és meleg ködképzés esetében 2 m/s-nál nagyobb szélsebességnél, növényvédőszeres kezelés nem végezhető!”

3. Hasznos szervezetek védelme

A hasznos szervezetek védelme szintén egy olyan fontos környezeti tényező, amit nem hagyhatunk figyelmen kívül a permetezés során. Ennek első lépése már a növényvédő szerek kiválasztásánál történik. Igyekezzünk szűk hatásspektrumú készítményeket választani, mely a károsítónk ellen ugyan hatékony, de a lehető legkisebb hatást gyakorolja a nem-célszervezetekre, tehát azokra az élőlényekre, amelyek nem károsítják a termésünket, esetleg kifejezetten a kártevőket fogyasztják (pl: katicabogarak, fátyolkák, ragadozó atkák, fürkészdarazsak).

Ügyeljünk a beporzást végző méhekre
https://www.pexels.com/photo/nature-plant-bee-bloom-34694/

Kiemelendő a beporzók védelme. A méhek védelme érdekében különösen fontos a növényvédő szerek méhveszélyességi kategóriáját figyelembe venni. Ez egyrészt a saját hosszútávú gazdasági érdekünkben jelentős, másrészt rendeletileg is szabályozott. Méhekre kifejezetten veszélyes vagy kifejezetten kockázatos növényvédő szerrel (pl.: szerves-foszforsav észterekkel) tilos permetezni, ha a kultúránk virágzik, illetve, ha a táblát vagy annak környékét tömegesen virágzó mézelő növények (gyomok) borítják. Ilyen szerekkel akkor is tilos permetezni, ha a méhek egyéb okból látogatják a területet például, ha egy virágzó, zöldítéssel érintett tábla van a közelben, vagy, ha erős levéltetű-fertőzöttség következtében a növényeinket mézharmat borítja. Ilyen körülmények között méhekre nem jelölésköteles, méhekre mérsékelten veszélyes vagy mérsékelten kockázatos minősítésű növényvédőszereket alkalmazhatunk. Ez utóbbi növényvédőszerek (ilyenek általában a piretroidok) kijuttatása – kizárólag méhkímélő technológiával lehetséges. Ez azt jelenti, hogy permetezni csak a házi méhek napi aktív repülésének befejezését követően, legkorábban a csillagászati naplemente előtt egy órával kezdhető meg és legkésőbb 23 óráig tarthat. Ha ezeket a szabályokat nem tartjuk be, és a méhész méhpusztulást észlel, a méhész kártérítésre jogosult, amit a szabálytalankodónak kell megfizetni.


Összefoglalva tehát: a permetezés során számos olyan környezeti tényezőt érdemes figyelni, mint a: hőmérséklet, csapadék, szélsebesség, hasznos szervezetek védelme. A permezőgéppel akkor érdemes elindulni, ha ezek mindegyikéről tájékozódtunk, és a körülményeket megfelelőnek találtuk, hiszen ezek mindegyike rövid- vagy hosszútávon a saját gazdasági érdekünket szolgálja. A következő részben pedig a permetezés utáni teendőket foglaljuk össze röviden.

Sári-Barnácz Fruzsina
Növényorvos
SMAPP LAB Kft.