Vissza

Gyapottok bagolylepke, mint a hazai mezőgazdaság egyik legfontosabb kártevője

Tudnivalók a gyapottok bagolylepkéről és csapdázásáról

1. A gyapottok bagolylepke (Helicoverpa armigera) – dióhéjban, amit tudni kell a kártevőről

A gyapottok bagolylepke (tudományos nevén Helicoverpa armigera) az éjjeli bagolylepkék (Noctuidae) közé tartozó generalista kártevő. Világszerte összesen több, mint 120 növényfaj tartozik tápnövényei közé, sok közülük gazdaságilag is igen jelentős (mint a kukorica, paradicsom, paprika, gyapot stb.). A gyapottok bagolylepke hernyója elsősorban a termés belsejébe rágja magát, ezzel súlyos gazdasági károkat okoz.

Észak-Afrika és Eurázsia trópusi, szubtrópusi éghajlatú régióiban, valamint Ausztrália keleti részén őshonos. Napjainkra azonban elterjedési területe minden kontinenst elért (Észak-Amerika kivételével), a kontinentális éghajlatú területeket (így hazánkat) is ideértve. Rendszeresen előfordul Ázsiában és Európában. Ezek a lepkék Magyarországon korábban fakultatív vándorként voltak jelen, 1993 óta azonban minden évben számíthatunk a károsításukra. A száraz, meleg években rendkívül nagy gradációval állunk szemben. Nem csak a lepkék magyarországi megjelenésének gyakorisága, hanem területi elterjedése is igencsak megnövekedett. A korábbi években ugyanis csak sziget-szerűen károsított, de 2012-re elterjedési területe már szinte az egész országra kiterjedt. A gyapottok bagolylepke ezredforduló óta produkált markáns térhódítása a globális klímaváltozással van összefüggésben.

Bár a gyapottok bagolylepke éjszakai vándor, életmódja a nappali aktivitást is lehetővé teszi. A lepke fejlődése teljes cikluson keresztül történik. A nőstény lepkék az érési táplálkozást követően pápasüveg alakú, barázdált, kb. 0,5 mm-es petéiket egyesével elhelyezik a generatív növényi részekre vagy a levélre. Egy-két napot követően a petékből kikelnek az lárvák, és táplálkozni kezdenek. A gyapottok bagolylepke hernyója első sorban a virágzatot, termést, a kukorica bajuszát, ill. egyéb generatív növényi részeket fogyaszt szívesen, de ha ez nem áll rendelkezésre, beéri a zöld növényi részekkel is. A bagolylepke hernyója rendkívül sokszínű lehet. Közös jellemző, hogy a hernyó potrohszelvénye mentén hullámos csík jelenik meg.

Különböző színű gyapottok bagolylepke hernyók (Fotó: Sári-Barnácz Fruzsina)

Az utolsó lárvastádiumot követően a talaj sekély rétegeiben (4-6 cm mélyen) bábozódik. A gyapottok bagolylepke bábja barna színű, fedett báb, amelyből 8-20 napot követően gyapottok bagolylepke imágó rajzik ki. A gyapottok bagolylepke imágója 14-19 mm nagyságú, szárnyfesztávolsága 35-40 mm. Színezetüket ivari dimorfizmus jellemzi: a nőstények halványabb, barnás, míg a hímek sárgás-olívazöld árnyalattal rendelkeznek. Mindkét nem első szárnyán a vesefolt élesen kirajzolódik, szélén egy sötét sáv látható. A hátsó szárny széle szürkés, melyben egy halvány kör alakú folt figyelhető meg.

Magyarországon rendszerint két- három nemzedéke fejlődik ki, de ez nagyban függ az időjárási viszonyoktól. A nyár folyamán, a nappalok rövidülésének és a hőmérséklet csökkenésének hatására a bábokból migráló egyedek rajzanak ki és déli irányba vándorolnak. A később, ősszel bábozódó egyedeknél a nappalok rövidülésére és a hőmérséklet csökkenése ún. diapauzát indukál. Ilyen módon a gyapottok bagolylepke bábja hazánkban képes áttelelni enyhébb időjárás esetén – ami egyre gyakoribb jelenség.

2. Gyapottok bagolylepke, mint a kukorica egyik fő kártevője

A gyapottok bagolylepke hazánkban főként a kukoricát károsítja, elsősorban a bajusz és a fejlődő termés fogyasztásával. Mennyiségi kártétele általában csemegekukorica- és vetőmag-előállításban lépi túl a gazdasági küszöb kárértékét. A csemegekukorica-termelőknek kevés hernyó jelenléte is nagy gondot okozhat, mivel az átvételkor a konzervipari cégek szigorúan ellenőrzik a csemegekukoricát, a hernyók jelenléte szállítmányban pedig a teljes egészében kizáró ok lehet.

Takarmánykukoricán történő károsítása főként a beltartalmi tényezők romlásában nyilvánul meg. A minőségi károsodáshoz főként a rágásnyomokon megtelepedő mikotoxin termelő gombák (pl.: Fusarium) vezetnek. A gombák szaporítóképleteit növényeken táplálkozó imágók és hernyók ürülékükkel is terjesztik. A mikotoxin termelő gombák által fertőzött növények jelentős takarmányozási- és humán táplálkozási kockázatot jelentenek, mivel a gomba által termelt toxinok az állatokra és emberekre és veszélyesek

Persze ne feledkezzünk meg arról sem, hogy a gyapottok bagolylepke kártételét a hazai kertészek sem kerülhetik el, ugyanis épp úgy, mint a kukoricánál, a paradicsom vagy a paprika kártevői között is igen jelentős szerepe van. (Érdekesség, hogy a legtöbb chili paprikát sem kíméli.). Emellett nem beszélve más zöldségekben és dísznővényekben (pl. muskátli) okozott károsításról.

Kukoricában a gyapottok bagolylepke hernyóját sokszor összekeverik a kukoricamoly lárvájával. A kukoricamoly lárva a szár belsejébe furakodva, illetve a csutkából kirágva a szemek rágásával, míg a gyapottok bagolylepke a cső felületén, a szemek rágásával (első sorban a cső felső része felől) okoz károkat.

A gyapottok bagolylepke hernyója a csuhé levelek alá tehát a bajusz (vagyis a bibeszálak) irányából rágja be magát, 1-2 nappal az után, hogy kikelt a petéből. A gyapottok bagolylepke elleni védekezés akkor a leghatékonyabb, ha a lepke hernyója kontaktusba kerül a növényvédő szerrel. Amennyiben biológiai védekezést alkalmazunk, akkor az egy-két napig tartó pete fejlődési stádium ideje áll rendelkezésünkre a kezelés elvégzésére. Ha a lárva már a termésbe vagy a csuhé levelek alá rágta magát, a lepke hernyója elleni védekezés már hatástalan. Egyes kutatások szerint a nem megfelelően időzített kezelés mellett a csemegekukoricában a gyapottok bagolylepke kártétele a 25-30%-os is lehet. A megfelelő időzítés ezt az arányt 1-2%-ra csökkentheti. Mindenesetre azt a rövid időszakot kell megragadnunk a gyapottok bagolylepke elleni védekezésre, amíg a hernyók be nem rágják magukat a növény belsejébe. Ehhez azonban a rajzás követése elengedhetetlen, és az egész vegetációs időszakban szükséges, bármilyen készítményt is alkalmazunk a gyapottok bagolylepke ellen.

3. Növényvédelmi előrejelzés, csapdázás

A gyapottok bagolylepke rajzásának növényvédelmi előrejelzésére fény- és feromoncsapdákat is használhatunk. A fénycsapdák a gyapottok bagolylepke, mint éjjeli lepke, fény felé történő repülését használják ki annak érdekében, hogy a rajzást nyomon követhessük. Előnye, hogy a nőstény és a hím egyeteket is csalogatja, hátránya azonban, hogy nem szelektív, tehát a befogott lepkék és más rovarok elkülönítéséhez nagy morfológiai szaktudásra van szükség. Ezen kívül rendkívül munka-erő igényes. További nagy hátránya, hogy a fénycsapdák nem fogják a nyár eleji, hazánkba migrált gyapottok bagolylepke egyedeket.

Hagyományos szexferomon csapda tele hím gyapottok bagolylepkével
(Fotó: Sári-Barnácz Fruzsina)

A másik módszer a növényvédelmi előrejelzésre a mesterséges attraktánson alapuló csalogatás. A gyapottok bagolylepke nőstények által kibocsátott szexferomon anyagot alkalmazzuk arra, hogy csapdába csalogassuk a párosodni kívánó hím egyedeket. A szexferomon csapdák nagy előnye a fénycsapdákkal szemben, hogy szelektívek, tehát viszonylag kevés más kártevővel találkozhatunk a csapdában. Ezenkívül fontos, hogy a szexferomon csapdák nem csak a hazánkban kifejlődött imágókat, hanem a nyár folyamán más országokból hazánkba migráló egyedket is gyűjtik. Hátrányuk azonban, hogy a fénycsapdával szemben kevésbé ad hiteles információt a kártétel várható mértékéről.

A SMAPP LAB Kft. ezeket a hagyományos növényvédelmi előrejelzési megoldásokat kombinálta a digitalizáció adta lehetőségekkel. A szexfermon, mint szelektív attraktáns megtalálható a SMAPP csapdákban, a hagyományos szexferomon csapdákhoz hasonlóan, emellett egy beépített kamera és szenzorok is találhatóak a csapdában. A csapdában elhelyezett feromon gondoskodik a migráló egyedek gyűjtéséről is. A SMAPP csapdák által befogott egyedek azonosítását és számlálását képfelismerő algoritmus végzi, ezáltal időt és munkaerőt spórol a gazdának, és lehetővé teszi a napi fogási adatok kimutatásával a rajzás pontos követését. Az országos rendszer által gyűjtött fogás és meteorológiai adatok alapján nyomon követhetővé válik a gyapottok bagolylepke vándorlása, rajzás dinamikája az egész országban. Ezáltal hamarabb szerezhetünk információt a rajzáscsúcs közeledtéről és könnyebbé válik a gyapottok bagolylepke elleni védekezési időzítése, így a gazdák a megfelelő időben és hatékonyan tudnak védekezni.

4. Összességében, min múlik gyapottok bagolylepke elleni védekezés sikeressége

A gyapottok bagolylepke elleni védekezés kulcskérdése tehát a védekezés időzítése. Megfelelő időben elvégzett kezeléssel a gyapottok bagolylepke kártétele minimálisra csökkenthető. Nem megfelelő időzítéssel azonban a védekezés felesleges költséggé válik, hiszen a gyapottok bagolylepke hernyóját a kukoricacsuhé levelek alatt már nem érjük utol. A megfelelő időzítéshez növényvédelmi előrejelzésre van szükség, hogy a rajzást követni tudjuk. A hagyományos fény- és feromon csapdák mellett erre jelent digitalizált megoldást a SMAPP növényvédelmi előrejelző rendszere.

Sári-Barnácz Fruzsina
Növényorvos
SMAPP LAB Kft.

Több információ a SMAPP csapdákról